Mihail Kolodko ukrán-magyar szobrászművész népszerű, köztéri szobrairól készült cikkek és képek már többször bejárták az internetes platformokat. Alkotásai számos témát feldolgoznak, legyen szó magyar mesefilmek karaktereiről, híres magyar találmányokról vagy az adott helyszín, köztér érdekes történeteiről. A szobrok Budapest számos-sokszor meglepő- pontján fellelhetőek. Irodánk lelkes csapata a Falk Miksa utcai Peter Falk szobor árnyékában Maurizio Cattelan alkotása által ihletett, öngyilkosságot elkövető mókusával kezdte a sétát. Már ezen a ponton tapasztaltuk, hogy bár a szobrok pár cm-esek, a legtöbb esetben nem lesz nehéz megtalálni őket, mert egymást váltják az érdeklődők, hogy elkészítsék a kötelező fotókat.

A Dunapart budai oldalán sem volt ez másképp, ahol valóságos köztéri galéria alakult ki a Margit-hídtól kezdve egészen a Szabadság hídig. A Rubik kocka, a szomorú orosz tank, a főkukac, a felhúzható Trabant egy-egy történetet mondanak el a közös múltunkból, ahogy az egyetlen budai kutyavásárt megörökítő, új szoborcsoport is. A Szabadság Téren egy kicsit megakadt a keresésünk az aktuális borfesztivál miatt, de így is sikerült megtalálni az egyik boros bodega mögé bújt békát. A kutatás utolsó állomásaként megtaláltuk Mr Bean plüssmackóját arra az épületre rögzítve, ahonnan 70 évnyi működése után elköltözött a Brit Nagykövetség. Ezek az apró tárgyak, melyek méretük ellenére igazi városi nevezetességgé vállnak és hozzátesznek a hely identitásához, példaértékűek egy építész számára.

A tavalyi évzáró cikkemben már foglalkoztam a Magyar Közút részére tervezett két rendkívül előremutató, XXI. századi közúti mérnökséggel. Ezek közül a győri mérnökség tervezési folyamata az engedélyezési tervek leszállítását követően még tavaly lezárásra került, a kiviteli tervek elkészítését meg nyílt közbeszerzési eljárásban mostanában írják ki…

A paksi mérnökség esetében a tavalyi engedélyezési eljárás idén már építési engedéllyé érett, időközben már a komplett kiviteli tervdokumentáció is elkészült, sőt az észrevételezések utáni javításokkal is megvagyunk, a társtervezőkből is jószerivel minden ki lett hajtva, és március végén a digitális tervszállítás is meg fog történni.

A legutóbb már írtam arról, hogy a Budapesti Honvéd Sport Egyesület (BHSE) Dózsa György úti telephelye és az Óbudai szigeten létesítendő új kajak-kenu központ fejlesztése kapcsán már elkészültek a folyamatosan változó igényekre is jó válaszokat adó új koncepció tervek.

Az elnyert közbeszerzés műszaki tartalma szerint, a Dózsa György úti telepen a tervezett uszoda épületet úgy kellett kialakítani, hogy ennek szerves (építészeti és szerkezeti) folytatásaként – a későbbiek folyamán, akár évekkel később is – kialakítható legyen még egy kb. 2000 fő befogadására alkalmas kosárlabda csarnok is.

Miután a szakmai véleményünk már a kezdetektől az volt, hogy a BHSE által kijelölt tervezési terület nagyon szűkös két ilyen nagy léptékű sportlétesítmény elhelyezésére, sőt a telep használhatóságát is negatívan befolyásolja ez a telepítés, ezért a koncepció tervek készítése során a kosárcsarnok elhelyezésére egy másik alternatívát vázoltunk fel – több építészeti látvány és tömeg kialakítás mellett, a teljes sporttelep hosszú távú fejlesztésének kontextusában.

Első körben egy XXI. századi, valóban újszerű, kortárs épületet terveztünk az uszoda épületének, és a kosárcsarnokot a Lehel út mentén az uszodával azonos modorban álmodtuk meg, amely elhelyezés városépítészeti szempontból is fontos, hiszen olyan térfalat képeztünk a Lehel út mentén, ami a telep későbbi fejlesztése szempontjából is iránymutatónak számít.

Az uszoda – lőtér homlokzatsíkjából visszahúzott főbejárat és az előtte képzett teresedés levegőssé és nagyvonalúvá teszi az épület megközelítését.

Bár az ilyen nagyléptékű sportlétesítmények, sporttelepek helye a belváros, vagy annak közvetlen közeli szövetében sok szempontból aggályos, vagy kérdéses lehet, mégis azt gondolom, hogy egy ilyen előremutató építészeti megközelítéssel megálmodott sportlétesítmény igenis elképzelhető a nagyon heterogén lakó és irodai funkciókat ellátó környezetben… Bár egy nagyméretű, belvárosinak számító, remek tömegközlekedéssel is megáldott ingatlan értékét, hasznosításának irányát sok egyéb szempont is befolyásolja….

Az uszodánál alkalmazott szerkesztési elvek a kosárcsarnoknál is tetten érhetők.

Ennek a koncepciónak a bemutatása nemcsak a BHSE vezetésének, de szélesebb körben történt, és bár elismerték a koncepció vitathatatlan építészeti kvalitásait, és a beépítés újszerűségét, mégis az volt a vélemény, hogy inkább olyan épülete(ke)t szeretnének látni, ami valamilyen módon reflektál a terület történelmi hagyományaira, az eredendő laktanyai célokat szolgáló funkcióra, amelynek egyes épületei ma is használatban vannak. (lásd pl. a telep Tüzér utcai oldalán a régi lovardából a múlt század 50-es, 60-as éveiben kosárcsarnokká átalakított épületet)

Ez a megközelítés, vélemény építészszakmai szempontból nyilván vitatható, de legalábbis vitára adhat okot, de ennek ellenére megpróbáltuk a meglévő kaszárnyai épületek nagyon karakteres tégla homlokzatképzését az új, XXI. századi sportlétesítményeken megjeleníteni.

Ez az uszoda esetében burkolatot jelentett, de a kosárcsarnok esetében a Lehel úti telekhatáron ma is álló, és a HM működtetésében lévő épület utcai homlokzati falát integráltuk az új épületbe.

Az előző változat elkészítését kísérő hihetetlen lelkesedés ennél a változatnál azért érezhetően megcsappant mindannyiunkban, mégis a meglévő épület szerkezeti adottságait kihasználva sikerült egy jól használható uszodát és kosárlabda csarnokot létrehozni, újszerű belső látványvilággal és közlekedési rendszerekkel.

Bár ezek az alternatívák meggyőződésünk szerint magasabb építészeti és használati értéket képviseltek, a megrendelő mégis ragaszkodott az eredeti elképzeléséhez, és azt kérte, hogy mindenképpen vizsgáljuk meg az eredeti tervezési területen, az egy épülettömegben történő kialakítás lehetőségét is.

Ehhez – a szűk terület okán – a korábbi alternatív telepítési változatokhoz képest gyakorlatilag szinte minden részletre kiterjedő módon meg kellett tervezni a kosárcsarnokot is, hiszen minden „trükköt” be kellett dobnunk, hogy a feladat működőképesen megoldható legyen. (gyalogos és autós közlekedési rendszerek, sporttechnológia – 40*20 m-es kézilabda pálya, kosárlabda centerpálya és két keresztbe forgatott pálya elhelyezhetősége, tűzvédelem, kiürítés, építészeti egység biztosítása, stb)

Az ütemezett megvalósítás szigorú kötöttségét is figyelembe véve sikerült a feladatot megoldani, többek között két menekülésre is igénybe vett lépcsőház közös használatának – illetve az így nyert területnek – köszönhetően.

A megbízás másik nagy feladat része a BHSE kajak-kenu központjának fejlesztése az Óbudai-szigeten. Itt is több alternatívát dolgoztunk ki a folyamatosan változó igényekhez igazodva, ebben az esetben is elkötelezetten dolgoztunk azon, hogy minél magasabb építészeti színvonalon valósítsuk meg a sokszor egymásnak is ellentmondó megrendelői igényeket – amiket először értelemszerűen racionalizálnunk kellett minden esetben.

De erről majd legközelebb.